|
Borsod-Abaúj-Zemplén megye adatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyéről Borsod-Abaúj-Zemplén megye története Városok Települések
Megye adatok |
|
ORSZÁGRÉSZ: |
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG |
|
|
MEGYESZÉKHELY: |
MISKOLC |
|
TERÜLET: |
7247,17 KM2 |
|
NÉPESSÉG: |
739 143 FŐ |
|
NÉPSŰRŰSÉG: |
102 FŐ/KM2 |
|
TELEPÜLÉSEK SZÁMA: |
357 |
- vissza -
Borsod-Abaúj-Zemplén megyéről |
|
|
|
|
Borsod-Abaúj-Zemplén megye hazánk északkeleti szögletében helyezkedik el. Észak-északkelet felõl Szlovákiával, északnyugaton rövid szakaszon Nógrád megyével, nyugaton Heves, délrõl, délkeletrõl Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyével határos. A déli-délkeleti határvonalat a Bodrog és a Tisza folyók alkotják. A délnyugati határ az Eger-patak völgyének keleti szélén fut, majd átszeli észak-déli irányban a Bükköt, innen nyugatnak fordul és áthalad a Heves-Borsodi-dombságon. A megye kiterjedése 7248 km2, az ország területének 7,8 %-a. Magyarország megyéi között területét tekintve második helyet foglalja el.A megye területén áthalad az E 96-os nemzetközi fõútvonal, amely Szlovákiával és Lengyelországgal biztosít közúti összeköttetést. Ezzel az úttal párhuzamosan halad a nemzetközi vasútvonal is. A vízi utak - Tisza, Bodrog - közlekedési jelentõsége viszonylag csekély. |
|
|
Borsod-Abaúj-Zemplén megye története |
|
Hozzájuk hasonlóan a terület királyi alávetésében játszottak szerepet a fõként Borsodba, a Miskolcról nyugatra esõ vidékekre betelepített besenyõk is. Ennek emlékét õrzik a Ládbesenyõ, Szirmabesenyõ, Sajóbesenyõ stb. helynevek. A XI-XII. században népesült be Sátoraljaújhely és Sárospatak környéke vallonokkal. A vallon betelepülés legkifejezõbb példája az I. Kálmán ideje alatti olasz eredetû Rátót nemzetség bevándorlása. A tatárjárást megelõzõ nagy népmozgalom idején igen sok idegen etnikumú gyarapította a megyék lakosságát.Igy többek között Borsod északi részeit és Szerencs környékét cseh jövevények, Abaúj északi területeit pedig németek szállták meg. A népesség stabilizálódásával párhuzamosan hosszú folyamat megyénk területének kialakulása. Fõként Györffy György kutatásaiból tudjuk azt, hogy Zemplén tulajdonképpen késõbbi határai között terült el, Abaúj (Újvár megye) Borsod által kettéosztva a Hernád vidékét és Mátraalját foglalta magába, területe ezen túlmenõen a késõbbi Heves és Sáros megyékre is kiterjedt. Borsod pedig a mai Borsod megye területén túlmenõen Tornát is magába foglalta. Mindhárom megye határvármegyének számított és egy-egy vár körül alakult ki. Igy Újvár (ma Abaújvár), Borsod (ma Edelény része) és Zemplén körül. A királyi megyerendszer fejlõdésének fontos állomása volt Heves kiválása Újvár megyébõl és Torna, valamint Sáros erdõispánságok önálló vármegyévé alakulása. A XII. századra megyéink területi kialakulása alapjában be is fejezõdött, döntõ mértékben a késõbbi századok megyéinek területével volt azonos.A vármegyerendszer kialakulásával párhuzamosan rendezõdött át a földterületek birtoktulajdona is. A földterületek döntõ része a XII. században a honfoglaló nemzetségek kezén volt (így pl. Miskolc és környéke a Miskóc nemzetség tulajdonában), míg a többi rész a várbirtokokhoz illetve a királyi magánbirtokokhoz tartozott. A XII. század végén és a XII. század elején a királyi vármegyerendszer kialakulásakor illetve ezt követõen újabb tulajdonosok jelentek meg. A honfoglaló nemzetségek birtokai folyamatosan zsugorodtak és új nemzetségek kezébe kerültek az egykori birtokaik. Ekkor tûnt fel Abaújban az Aba nemzetség, Borsodban pedig a Bors nemzetség, melyek a Barcza-Tekele és Örsur nemzetség területének jelentõs részét megszerezve az elsõ ispáni tiszteket betöltõket is adták. Az új nemzetségek megjelenésével egyidõben nagybirtokossá vált az egyház is. A különbözõ monostorok ebben az idõszakban kaptak elõször jelentõs földbirtok-adományokat. |
- vissza -
- vissza -
|
Minden jog fenntartva! 2005-2012 © Portal Internet Kft.
